Beszélgetés Ruscsák Péterrel, a kaposvári egyetem harmadéves hallgatójával
Varga Vanda: Kié volt az ötlet, hogy Jónás Tamás verseivel foglalkozzatok?
Ruscsák Péter: Az osztályfőnökünk, Kocsis Pál ajánlotta a zenés mesterség tanárunknak. Behozta a legújabb Jónás-kötetet és elolvastuk közösen. Mindenkinek ki kellett választania azt a verset, amelyet megzenésítene. Mi 14-en vagyunk, de összesen 24 dal született, mert közben születtek közös produkciók is.
V. V.: Mennyire vagytok muzikális osztály?
R. P.: Majdnem mindeni játszik hangszeren. Én zongorázom. Van egy osztálytársam, aki idő közben tanult meg trombitázni. Nálunk ha valaki hangszertudást nem birtokol, az nagyon jó hanggal rendelkezik. Kiegészítjük egymást.
V. V.: Mennyi idő alatt áll össze egy ilyen vizsga?
R. P.: Ez egy két hónapos munka volt kisebb megállásokkal. A tanárunk, Rozs Tamás közben Budapesten is folyamatosan dogozik. Úgy érzem, a végére érkeztünk a legjobb állapotra, de már jött is a vizsga. A koncertig talán kellett volna még egy kis idő. Kíváncsi vagyok, hogy fogadja itt a közönség.
V. V.: Látták már külsősök?
R. P.: Hétfőn volt a vizsgánk Kaposváron. Bár van az egésznek egy koncert érzete, ott mégis a vizsgahangulat volt a dominánsabb. Kitaláltunk egy teret hozzá és hasonló ruhát vettünk fel. Az egyetemi társaink már látták, de „külső” közönség most fogja először. Ma délelőtt még próbálunk, összeállítjuk a végleges arculatát. Az a fontos, hogy az egész eggyé álljon össze és akkor működni fog.
(V. V.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése