Az ifjú Hamlet Miskolcon

A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves hallgatói, a Hamlet szövege (olykor kicsit másképp), Tallér Zsófia zenéi, szerepcserék és Zsótér Sándor (gyakran az előadások folyamán is aktív) rendezői munkája – ezek az állandó jellemzői az SZFE Hamlet előadásának, melyet a 2014-es SZEM első két napján lehetett megtekinteni.

A Hamlet az ötödik helyszínét avatta a Miskolci Nemzeti Színházban a gyulai Shakespeare Fesztivál, a szabadkai Desiré fesztivál, a Pécsi Országos Színházi Találkozó és a budapesti Ódry Színpad után. Az előadásnak nincs díszlete, részben ezért is tud alkalmazkodni az adott helyszínhez. Az Ódryn a nézők a színpadon ülnek, és az öltözőben hallgatják végig Hamlet ideális színészetről szóló okítását, Gyulán a tó lett szinte aktív szereplője az előadásnak, Miskolcon játékba került a forgószínpad, a függöny, a zsinórpadlás, a színpadot a belső udvartól elválasztó vasfüggöny, a beépített állványok – a színészetről szóló szöveg pedig izgalmas kontextusba került azáltal, hogy a Nagyszínház színpadán hangzott el, háttérben a díszes, impozáns, kivilágított nézőtérrel.
Az előadásnak rengeteg izgalmas pillanata van (például az Egérfogó-jelenet mozgásszínházi megoldása), amikről Zsótér Sándor olykor a helyszínen, játék közben is gondoskodik – néha ugyanis előkerülnek a Hamlethez kötődő versek (az első miskolci előadáson például Petri György Hamlet monológja), amit a színészhallgatók név szerinti felszólításra mondanak soronként rendezőjük után. A szerepek többször cserélődnek az előadás folyamán, így az egész osztálynak (Bach Kata, Csapó Attila, Janka Barnabás, Mészáros Blanka, Szabó Erika, Tóth András, Tóth János, Vecsei Miklós, Vidnyánszky Attila, Zoltán Áron, Zsigmond Emőke) alkalma nyílik megmutatni legalább két-háromféle színészi arcát.

Az érdeklődők pénteken 17 órától a Horváth Csaba által rendezett Vérnász című előadást tekinthetik meg a SZEM fesztivál keretein belül, amiben a közönség az osztályt egy másik oldaláról is megismerheti.

(F.L.)